Míg a virág is szirmokag bont...

Sosem tudhatjuk, meddig tart a sorsunk, mikor jár le az időnk. Semmit sem tudhatunk, ami nem rajtunk múlik. Csak abban lehetünk biztosak, amit mi alakíthatunk. Ami a mi feladatunk. Tudnunk kell a határainkat és kihasználni az értékeinket. Örülnünk kell a jónak, mert ezek a valódi kincsek. Én is nebezen tudom ezt megélni, képtelen vagyok múló dolgoknak örülni. Mert eltűnnek. Szertefoszlanak egy szemhunyás alatt. Mintha sosem léteztek volna, pedig igenis értékesebbek minden tárgynál!! Ahogy a kimondatlan szavak, egy egy éringés vagy egy néma ölelés. Csendes ajándékok, melyek nyugalmat árasztanak szét a testedben. Semmi nem adhat ennél nagyobb biztonságot. Nincs olyan tárgy, amihez jobban kötődhetnél, melyben jobban bízhatnál a puszta és önzetlen szeretetnél!