Kezdetek...

Üres az èletem, üres vagyok én is...Egy ember életében mindig kell lennie egy mozgató erõnek, egy célnak, egy vágynak, ami hajtja elôre tovább az ismeretlenbe..ami boldoggá és elégedetté teszi. Ami alapján meghatározza önmagát. De ki vagyok én? Egy elveszett árva..mert a sportolóknak az edzés, az anorexiásoknak az ételek és a tanárnak a tanítás ad egy biztos struktúrát a napjainak...de nekem? Egy evészavaros borderlineosnak? Ezért is kezdek blogolásba, hátha vannak még, akik elveszett léleknek érzik magukat egy óriási világban, minden cél nélkül pusztán álmokkal, de olyanokkal, melyek kapukat döntenének és falakat rombolnának ha valóra vàlnának :)